Alapszabály
A MAGYAR KLINIKAI NEUROGENETIKAI TÁRSASÁG
ALAPSZABÁLYA
ALAPSZABÁLYA
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság alapszabályát:
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MKNT
3. Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Society of Clinical Neuregenetics
4. Az egyesület angol rövidített elnevezése: HSCN
5. Az egyesület székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
6. A Társaság működési területe: Magyar Köztársaság
7. A Társaság alapítási éve: 1997
8. A Társaság pecsétje (körbélyegző) körbeírva: Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság
9. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
10. A Társaság elektronikus levélcíme: info@mknt.hu
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MKNT
3. Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Society of Clinical Neuregenetics
4. Az egyesület angol rövidített elnevezése: HSCN
5. Az egyesület székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
6. A Társaság működési területe: Magyar Köztársaság
7. A Társaság alapítási éve: 1997
8. A Társaság pecsétje (körbélyegző) körbeírva: Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság
9. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
10. A Társaság elektronikus levélcíme: info@mknt.hu
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
1. A Társaság célja, hogy tagjainak szakmai tevékenységét elősegítve állást foglaljon a neurogenetikai vizsgálatok irányelveiről, a terápiás törekvésekről, azokat országos szinten összehangolja, fórumot teremtsen nemzetközi kapcsolatok létrehozásához, elősegítse a neurogenetikai hazai (egyetemi, postgraduális) és nemzetközi szintű oktatását.
2. Feladatának tekinti továbbá, hogy saját szakterületén elősegítse az országos szintű társadalmi és etikai feladatok megoldását és aktívan részt vegyen a közvélemény neurgenetikáról alkotott véleményének alakításban, a gyors és szakszerű tájékoztatásban a tömegkommunikáció felhasználásával.
3. A Társaság az 1. és 2. pontban foglaltakat a Magyar Humángenetikai Társasággal szorosan együttműködve, álláspontját és az egyes feladatokat egyeztetve hajtja végre.
2. Feladatának tekinti továbbá, hogy saját szakterületén elősegítse az országos szintű társadalmi és etikai feladatok megoldását és aktívan részt vegyen a közvélemény neurgenetikáról alkotott véleményének alakításban, a gyors és szakszerű tájékoztatásban a tömegkommunikáció felhasználásával.
3. A Társaság az 1. és 2. pontban foglaltakat a Magyar Humángenetikai Társasággal szorosan együttműködve, álláspontját és az egyes feladatokat egyeztetve hajtja végre.
A tagok azzal a céllal alakították meg az Egyesületet, hogy a genetikai vizsgálatokat végző és genetikai vizsgálatokat indikáló, azaz neurogenetikával foglalkozó tagok (neurológusok, gyermekneurológusok, gyermekgyógyászok, biológusok, humán genetikusok, valamint a neurogenetikai munkával valamilyen vonatkozásban kapcsolatban lévő szakemberek) önkéntes társulásán alapuló, a neurológiában a genetikai területén a klinikai és tudományos munkát összehangoló és segítő, érdekfeltáró tevékenységet végző, hazai és nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztését elősegítő Társaság jöjjön létre.
III.
Az egyesület tevékenysége
Az egyesület tevékenysége
1. A Társaság céljai megvalósítása érdekében javaslattevő és véleményező tevékenységet fejt ki a szakterületét érintő döntések, jogszabályok, állásfoglalások kidolgozásában, ill. módosításában és azokat az illetékes szervekhez továbbítja, illetve azokkal együttműködik.
2. Előmozdítja tagjainak szakmai érvényesülését, mindezek érdekében oktató-és kutatóbázisokat hoz létre, pályázatokat írhat ki, emlékérmeket és díjakat alapíthat, bekapcsolódik a szakirodalom szerkesztésébe, ill. terjesztésébe. A társaság gazdasági tevékenységet csak másodlagosan végezhet.
3. A Társaság kapcsolatot létesít a Magyar Humángenetikai társassággal. A MKNT vezetőségi ülései, közgyűlésein a Magyar Humángenetikai Társaság legalább egy tagja meghívott vendégként vesz részt.
4. A Társaság kapcsolatokat épít ki más ország hasonló tevékenységet folytató szervezeteivel.
5. Folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és időszerű neurogenetikai vizsgálati lehetőségekről, elgondolásokról, szabályozásokról. Összehangolja a tagok tevékenységét.
6. Tudományos tapasztalatcserét, valamint nemzetközi és hazai kongresszusokat szervez, azokon részt vesz és anyagi határain belül, elősegíti tagjai külföldi és hazai szakmai rendezvényeken való részvételét.
7. A Társaság állás foglal a humán genetikai vizsgálatok és a génterápiás törekvések kérdéseiről.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV.
Tagdíj
Tagdíj
1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 2.000,- Ft/év, legkésőbb minden év június 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év június 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V.
A tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
A tagság
Az Egyesület tagjai:
1. Rendes tagok
2. Tiszteletbeli tagok
3. Pártoló tagok
4. Örökös tagok
1. Rendes tagok
2. Tiszteletbeli tagok
3. Pártoló tagok
4. Örökös tagok
1. A Társaság rendes tagja lehet az a nagykorú magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, aki a Társaságba, annak alapító tagjaként, vagy a Társaság megalakulása után lép be. A tagfelvétel feltétele az, hogy a tagjelölt az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerje el és vele szemben kizáró körülmény, illetve olyan ok ne álljon fenn, amely tagsága megszüntetésére alkalmas. A Társaság tagját az Elnökség veszi fel belépési nyilatkozat alapján, és a tagfelvételt a Közgyűlés hagyja jóvá. A rendes tagok jogaikat személyesen gyakorolják. Minden tagok egyenlő jogok illetnek meg.
A tag jogai:
- a Társaság Közgyűlésén részvételi, tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal részt vegyen, tisztségviselőket választhat, tisztségekre választható,
- a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében részt vegyen, hozzájáruljon az állásfoglalások és határozatok kiadásához, ill. végrehajtásához,
- a Társaság által szervezett szakmai és tudományos rendezvényeken részt vegyen, (amennyiben a részvétel mindenki számára bizonyos költségekkel járna, eseti döntést igényel az, hogy a Társaság tagjai milyen költségeket térítenek),
- a Társaság munkájáról folyamatos tájékoztatást kapjon,
- a Közgyűlés összehívását kezdeményezze,
- új tag felvételét, törlését vagy kizárását kezdeményezze,
-javaslatot tegyen a Társaság tisztségviselőire,
- a Társaság jogsértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
- a Társaság szervezeti, szakmai és tudományos életében részt vegyen, hozzájáruljon az állásfoglalások és határozatok kiadásához, ill. végrehajtásához,
- a Társaság által szervezett szakmai és tudományos rendezvényeken részt vegyen, (amennyiben a részvétel mindenki számára bizonyos költségekkel járna, eseti döntést igényel az, hogy a Társaság tagjai milyen költségeket térítenek),
- a Társaság munkájáról folyamatos tájékoztatást kapjon,
- a Közgyűlés összehívását kezdeményezze,
- új tag felvételét, törlését vagy kizárását kezdeményezze,
-javaslatot tegyen a Társaság tisztségviselőire,
- a Társaság jogsértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
A tag kötelezettsége:
- aktívan közreműködjön a Társaság céljainak megvalósításában,
- a Társaság alapszabályát megtartsa,
- a Társaság Testületi döntéseit és határozatait végrehajtsa, arról, amennyiben indokol, beszámoljon,
- a tagsági díjat minden év június 30.-ig fizesse be.
- a Társaság alapszabályát megtartsa,
- a Társaság Testületi döntéseit és határozatait végrehajtsa, arról, amennyiben indokol, beszámoljon,
- a tagsági díjat minden év június 30.-ig fizesse be.
2. A társaság tiszteletbeli tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, akit a szakmai, társadalmi, gazdasági életben folytatott tevékenysége alapján a Társaság Közgyűlése arra méltónak mond ki. A tiszteletbeli tagot az Elnökség javaslatára a Társaság Közgyűlése választja meg. A tiszteletbeli tagok jogaikat személyesen gyakorolják.
A tiszteletbeli tag joga:
- a Társaság Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen,
- a Társaság által szervezett szakmai és tudományos rendezvényeken részt vegyen,
- a Társaság munkájáról folyamatosan tájékoztatást kapjon.
- a Társaság által szervezett szakmai és tudományos rendezvényeken részt vegyen,
- a Társaság munkájáról folyamatosan tájékoztatást kapjon.
A tiszteletbeli tag kötelezettsége:
- a Társaság alapszabályát megtartsa,
- a Társaság tevékenységével kapcsolatos önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint végezze.
- a Társaság tevékenységével kapcsolatos önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint végezze.
3. A Társaság pártoló tagja lehet az a nagykorú magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, illetőleg jogi személy, aki a Társaság működéséhez elvi, szakmai, erkölcsi, anyagi vagy egyéb támogatást tud nyújtani. Pártoló tag az lehet, akit az Elnökség javaslatára a Közgyűlés pártoló tagként felvesz. A természetes személyek jogaikat személyesen, a jogi személy pártoló tagok meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolják.
A pártoló tag joga:
- a Társaság Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen,
- meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák,
- folyamatosan tájékoztatást kapjon a Társaság azon területein folyó munkákról, amelyekhez a támogatást nyújtja.
A pártoló tag kötelezettsége, hogy:
- meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák,
- folyamatosan tájékoztatást kapjon a Társaság azon területein folyó munkákról, amelyekhez a támogatást nyújtja.
- a Társasággal szemben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse.
4.Örökös tag
A Társaság örökös tagja lehet az a nagykorú magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, illetőleg jogi személy, aki a Társaság működéséhez elvi, szakmai, erkölcsi, anyagi vagy egyéb támogatást tud nyújtani, és korábban a társaság aktív tagja volt. Örökös tag az lehet, akit az Elnökség javaslatára a Közgyűlés örökös tagként felvesz. A természetes személyek jogaikat személyesen, a jogi személy örökös tagok meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolják. Az örökös tagok a tagdíj fizetési kötelezettség alól mentesülnek.
Az örökös tag joga:
- a Társaság Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen,
- meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák,
- folyamatosan tájékoztatást kapjon a Társaság azon területein folyó munkákról, amelyekhez a támogatást nyújtja.
A pártoló tag kötelezettsége, hogy:
- meghatározza, hogy az általa nyújtott támogatást milyen célra fordítsák,
- folyamatosan tájékoztatást kapjon a Társaság azon területein folyó munkákról, amelyekhez a támogatást nyújtja.
- a Társasággal szemben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
A rendes tagokat, a tiszteletbeli tagokat és a pártoló tagokat külön-külön névjegyzékbe kell nyilvántartani.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
Az egyesület szervei
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
b./ Elnökség
A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén akiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Elnökség
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Dr. Boczán Judit
(anyja születési neve: Sámi Erika, lakóhelye: 4002 Debrecen, Tormay Béla u. 39. 2.a.)
Az elnökség tagjai:
Dr. Karcagi Veronika
(anyja születési neve: Hochberg Margit, születéskori neve: Karcagi Veronika, születési hely: Budapest, születési idő: 1951.12.06., lakcím: 1038 Budapest, Templom u. 56.)
Prof. Dr. Kálmán Bernadett
(anyja születési neve: Németh Ilona, születéskori neve: Kálmán Bernadett, születési hely: Szombathely, születési idő: 1957.11.13., lakcím: 7633. Pécs, Kerényi Károly u. 2A, fszt. 1.)
Prof. Dr. Klivényi Péter
(anyja születési neve: Dr. Gellért Mária, születéskori neve: Klivényi Péter, születési hely: Szeged, születési idő: 1968.11.15., lakcím: 6726 Szeged, Hargitai u. 11A)
Prof. Dr. Molnár Mária Judit
(anyja születési neve: Farkas Mária, születéskori neve: Molnár Mária Judit, születési hely: Mezőkövesd, születési idő: 1962.07.31., lakcím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 151/a. I/6)
Prof. Dr. Széll Márta
(anyja születési neve: Csukonyi Irén, születéskori neve: Széll Márta, születési hely: Szeged, születési idő: 1965. március 28., lakcím: 6726 Szeged, Borostyán u. 24/B)
Dr. Zádori Dénes
(anyja születési neve: Császár Irén, születéskori neve: Zádori Dénes, születési hely: Szeged, születési idő: 1982.08.18., lakcím: 6795 Bordány, Zákányszéki út 10.)
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
XI.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Debrecen, 2019. év. március hó 01. napján
Dr. Boczán Judit
elnök
Záradék:
Alulírott meghatalmazott ügyvéd az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot készítettem és ellenjegyzem Debrecenben, 2019. március 01. napján. Igazolom a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet). 38. § (2) bekezdése szerint, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának és a korábbi létesítő okirat hatályon kívül helyezése és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alapszabály elfogadása, elnökség és felügyelő bizottság választása adott okot a módosítására.